Csak a legjobban teljesítő tizenöt százaléknak nem kell fizetnie- ennyi a szociálliberális engedmény. Köszönjük! Igen, megcsinálták! A kormány szerint igazságosabb, ha nem az adófizetők pénzéből tanulnak a diákok, hanem fizessen az, aki képeztetni szeretné magát. Tessék mondani, mennyibe került egy átlag adófizetőnek az amerikai elnök látogatása? A nagy csimbum-cirkusz, a felhajtás? S lett eredménye? Vízum nuku, s még a Táncsics-börtönért is fizetnünk kell! Viszont az oktatásba megéri befektetni, hiszen a kevesebb kiművelt emberfő – Széchenyitől kölcsönvett kifejezés- hosszú távon kevesebb javat termel, csökkenő nemzeti termékhez vezet, és adóbevétel-csökkenést okoz a költségvetésnek. Társadalmilag, gazdaságilag tehát hasznos, ha minél több fiatal tanul a felsőoktatásban. Sajnos, csak a tehetősebb szülők engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeik tovább tanulását finanszírozzák. Hiszen a 105 ezer forint mellett ott van a jobb esetben kollégiumi díj, rosszabb esetben az albérlet fizetése, az útiköltség, a jegyzetek megvétele, stb. Gyurcsány Ferenc és az MSZP kommunikációjában többször szerepel, hogy a feudalisztikus emberi viszonyokat szeretnék átalakítani. Történelmi ismereteim szerint pont a középkor jellemzője volt, hogy a nemesek, tehát a gazdagok fiai ( általában nem az elsőszülöttek, mert ők örökölték a birtokot ) bizonyos összeg fejében tanulhattak a bolgonai, salamancai vagy a párizsi egyetemen. A szegényebb népréteg számára ez luxus lett volt, s ezért abban a korban körükben fel merült, hogy képeztessék magukat. ( Bár akkoriban csak 20 százalék volt összesen az adó - igaz néha a kilenced és a tizeden kívül egy-egy uralkodó más adónemet is bevezetett, de azok nem voltak hosszú életűek - , s ha kétszer szedtek be egy-egy adónemet máris jött egy Budai Nagy Antal és rárontott az urakra.) Tehát most újra csak egy szűk réteg engedheti meg magának, hogy gyermekét tanítassa. Ez ellen minden józanul gondolkodó honfitársunknak fel kell emelnie szavát.

Pető Zoltán
A MIÉP Kulturális és Oktatási Kabinet tagja